– Itt ülünk egy adyvárosi presszóban Függ Gergellyel, aki a Várakozni Tilos énekese. Pár szóval mesélnél magadról?
– Szívesen. 1977-ben születtem Keszthelyen és 14 éves koromig Zalaváron éltem, ekkor költöztem édesapámhoz Győrbe. Ide jártam középiskolába, majd az érettségi után előbb az ESZI Kálóczy téri telephelyén, majd a sorkatonai szolgálatom letelte után a Petz Aladár Megyei Oktató kórház I.
Számú Belgyógyászatán dolgoztam, mint ápoló. Itt ismertem meg a feleségemet, akivel 1999-ben kötöttünk házasságot. Ő a józanabbik felem, de mindenben támogat. Rendkívül hálás vagyok neki, mert igazi támaszom. Egyébként az esküvőnk évében szereltem fel hivatásos katonának és jelenleg is a MH 12. Légvédelmi Rakétaezred kötelékében szolgálok.
– Viszonylag későn kezdtél el komolyabban foglalkozni az énekléssel. Miért?
– Igazából amióta az eszemet tudom, egyfolytában énekeltem, óvodás koromban azt a „becenevet” aggatták rám, hogy Pacsirta. Nálunk otthon egyfolytában szólt a rádió és a lemezjátszó, és gyakran játszottam azt, hogy énekes vagyok. Ha nem magyarul énekeltem, akkor halandzsa nyelven utánoztam le a külföldi dalokat. Az iskolában énekkaros voltam, többször énekeltem szólót is, de akkor és ott igazi tehetséggondozásról nem lehetett beszélni. Az igaz, hogy a keszthelyi zeneiskolából eljöttek megnézni, hogy vannak e tehetséges gyerekek, ki is választottak, de édesanyám végül nem engedett el. Győrben aztán próbálkoztam különböző zenekarokkal is, de abban az időben a focit is komolyabban űztem, így a suli mellett az éneklés már nem fért bele az időmbe. Igazából, amikor megszakadt a kapcsolatom a labdarúgással, akkor indult el az énekesi karrierem.
– Elmeséled, hogy hogyan?
– Van egy kollégám, aki Karaoke DJ., mellette pedig gyakran lép fel különböző rendezvényeken. Ha az időm engedte, gyakran elmentem a bulijaira, ahol jól kiénekelhettem magam. Nem titok, hogy Demeter Ottóról van szó, az Ő bátorítására jelentkeztem egy katonai és egy civil
tehetségkutató versenyre 2015-ben. Bár egyik helyen sem értem el kimagasló eredményt, a felkészülés során rengeteget tanultam. Sok barátom tudta, hogy foglalkozom a dologgal, így amikor az Old School Daddy’s zenekar énekest keresett, beajánlottak.
– Jól indult a közös munka az OSD-el, de idén januárban mégis szakításra került a sor. Beszél erről?
– Igazából rengeteget tanultam ezalatt a kicsit több, mint két év alatt, amit a zenakarral töltöttem. Dalokat, dalszövegeket írtam, fellépéseink voltak, stúdióba voltunk, stb…, stb… . Azonban az utolsó pár hónapban Szemeti Lajos dobos barátommal együtt egyre inkább elszigetelődtünk a zenekaron belül. Egyszerűen mást akartunk, mások voltak az elképzeléseink és a motivációink az együttes többi tagjával. Ezért egy komoly vita után úgy döntöttem, hogy idén januárban kiszállok.
– Nem Te voltál az egyetlen…
– Amikor már látszott, hogy bajok vannak a zenekaron belül, akkor megbeszéltük Lajossal, hogy ha valami történik, akkor mí együtt folytatjuk tovább. Ezért nem sokkal azután, hogy bejelentettem a távozásom, ő is lépett. Ráadásul egy korábbi kollégám és jóbarátom, Bölcsföldi István, aki
mindenről tudott, jelentkezett a basszusgitárosi pozícióra. Így alakult meg a Várakozni Tilos!, bár sokáig csak ideiglenes volt ez a név, mert sok ötlet volt, mint például a Függék Forddal vagy a Milka Bika és a Szexi Band… (nevet)
– Tehát idén Bálint napján megtartottátok az első próbátokat. A mostani felállás hogy alakult ki?
– Boros Lajos és Szücs Bálint is hirdetésre jelentkeztek, előbbi, márciusban, utóbbi október elején. Mindketten jó emberek és jó gitárosok. Fél évig tagja volt a zenekarnak Poór Péter gitáros, de ő az elfoglaltságaira hivatkozva szeptember közepén kiszállt. Bálint az ő helyére jött.
– Most mi történik a Várakozni Tilos! háza táján?
– Igazából szép lassan a helyére kerül minden és úgy érzem, hogy a befektetett munkának meglesz a gyümölcse. December 29.-n lesz a zenekar negyedik fellépése, elindult a Facebook oldalunk, weboldalunk, Instagram profilunk és Youtube csatornánk, amik működtetésében sokat segít Szabó Kornél Sándor, aki a MIUI Magyarország igazgatója. A zenekar napi ügyeiben pedig Pisti barátom párja, Fekete Judit segíti a bandát, aki a zenekar managere. Az ő révén játszhattunk novemberben a Főnix együttes előtt. A banda eleinte sokat költözött, míg végül a nyáron bekerültünk A Beton-ba, ahol mostmár igazán otthon érezzük magunkat. Rengeteg zenei ötletünk van, mindenki kiveszi a részét a dalszerzésből. Ahányan vagyunk, a rockzenének annyiféle fajtáját szeretjük, szóval a repertoárunk is elég változatos. Egy-két feldolgozást is játszunk, hogy a
közönség halljon ismerős dalokat is, hogy jobban élvezze a koncerteket, de többségében saját szerzeményeket játszunk. Ez fontos.
– Mit szeretnél kívánni a Várakozni Tilos!-nak a 2019-s évre?
– Sok próbát, fellépéseket, estleg egy demolemez elkészítését. Valamit jó egészséget, mert az a lagfontosabb.
– Kívánom, hogy sikerüljön, amit elterveztetek. Sok sikert a továbbiakban!
– Köszönöm szépen!