Interjú Boros Lajossal

Itt ülünk a próbateremben a Várakozni Tilos! zenekar balkezes szólógitárosával Boros Lajossal.
Körülöttünk erősítők, hangfalak, hangszerek.

– Lajos, mesélnél valamit magadról?

– 1975. augusztusában születtem Karcagon. 2012-ig szülővárosomban éltem, de a magánéletemben
és az anyagi helyzetemben történt változások miatt Győrbe költöztem párommal. Azóta itt élünk és jól
érezzük magunkat a városban.

– Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a zenével?

– A zene, a zenélés már gyermekkorom óta közel áll hozzám. Első zenekarom 8. osztályos
koromban alakult. Nagyon megtetszett a különböző hangszerek összecsengése, szinkronja. Később
kollégiumi bandákban zenéltem. Majd egy karcagi rock csapat gitárosaként pengettem, melynek neve: A
Banda volt. Sajnos, ez nem volt hosszú életű.

– És kitől tanultál gitározni?

– Barátoktól. Abban az időben nem volt lehetőségem rá, hogy zeneiskolában tanuljak, vagy
magántanulóként zenetanárhoz járjak. Így egymástól tanultunk, lestük el a trükköket. Nekem különösen
nehéz volt, hisz balkezes vagyok, de a környezetemben nem volt balkezesre húrozott gitár, így én mindent
fordítva csinálok azóta is. Gyerekként az Iron Maiden volt a kedvenc zenekarom és Adrian Smith a
gitárhősöm. Ez a “szerelem” azóta is tart, legutóbb is megnéztem őket a VOLT Fesztiválon.
Karcag után jött a Kisalföld fővárosa és itt sem fordítottál hátat a rockzenének….
Ez így van. Győrbe költözésünk után egy pannonhalmi rock banda alapító tagja voltam, a Vipers
zenekaré, melyben 4 évig szólógitárosként tevékenykedtem. Aztán a közös munka véget ért és én egy
évig csak otthon a négy fal között gyakoroltam.

– És elérkezett a jelen. Hogy találkoztál a Várakozni Tilos! zenekarral?

– Egy hirdetésre jelentkeztem, ahol szólógitárost kerestek. Telefonon megbeszéltük a hol, mikor
és megmutattam, hogy mit tudok. Ez idén március végén volt és a meghallgatás után csatlakoztam az
együtteshez. Bár a VT! zeneileg kicsit lágyabb stílusú az előző bandámtól, de kidolgozottabb, igényesebb
repertoárunk kárpótolja a keményebb stílus iránti vágyamat. A zenekar tagjaival mint emberileg, mint
zeneileg jól kijövök, remélem sok közös bulit fogunk még együtt csapni.

– Én pedig sok sikert kívánok Neked ehhez. Köszönöm!

Hozzászólás